OKOSSÁGOK!

Szamócánál mindkettő működik, de más céllal és más dózissal.
Röviden:
👉 ültetvényben az alap a csepegtetés,
👉 a permetezés kiegészítő, stressz- és növekedésfókuszú.

1️⃣ CSEPEGTETÉS (AJÁNLOTT ALAPTECHNOLÓGIA)

Cél: 
      > gyökérindítás  
      > talajkolloid-rendszer aktiválása
      > jobb víz- és tápanyag-hasznosulás

Mikor?
      > telepítés után 0–5 napon belül   
      > tavasszal induláskor
      > virágzás előtt
     > erős terhelés (termésnövekedés) idején

Dózis: 
     > 10–20 l/ha / alkalom
     > homokos, gyenge talajon inkább 20 l/ha

Fontos: 
     > alapos bemosatás (csepegtetési ciklus végén tiszta víz)  
    > nem "egyszeri csoda", hanem rendszeres alapkezelés

2️⃣ PERMETEZÉS (KIEGÉSZÍTŐ KEZELÉS) 
Cél: 
    >  stresszcsökkentés (hideg, hőség, átültetés)
    > gyors vegetatív reakció
    > virágzás–terméskötés támogatása

Mikor?
    > palántázás után 7–10 nappal    
    > virágzás elején
    > betakarítási hullámok között

Dózis: 
    > 0,3–0,5% oldat  → kb.3–5 l / 1000 l víz / ha

Megjegyzés: 
   > önmagában nem elég ültetvényben 
   > talaj nélkül nincs tartós hatás

Huminsav kijuttatás IDEÁLIS időpontja – mikor van ez valójában?
📅 Hónap szerint (iránytű, nem szabály)

Magyarországi viszonyok között általában:
       > tavaszi vetéseknél: 👉 március vége – április – május eleje
       > őszi vetéseknél: 👉 augusztus vége – szeptember

⚠️ De ez csak támpont. A döntés nem hónaphoz, hanem állapothoz kötött.
🌦️ Időjárás és talaj alapján – EZ A LÉNYEG

✅ Akkor van itt az idő, ha:
    > a talaj már művelhető (nem kenődik, nem porzik),
    > van nedvesség a felső 10–20 cm-ben,
    > a vetés előtt állsz, vagy épp megtörtént (0–5 nap).
👉 Magyarul: amikor a mag mellé már tud víz is érkezni.

❌ Nem ideális, ha: 
    > teljesen száraz por a talaj (nincs mihez kötődnie),
    > fagyott a talaj,
    > a növény már "elfutott" gyökérrel (ilyenkor ez már nem alapkezelés).

🎯 Miért pont ekkor? 
Mert ebben az időszakban:
    > alakul ki a gyökér–talaj kapcsolat,
    > dől el, hogy lesz-e víz- és tápanyag-puffer,
    > a huminsav be tud épülni a talajkolloid rendszerbe, nem csak "kint marad".

Ezért mondjuk azt, hogy: 
   > aki itt ad huminsavat, az nem tünetet kezel, hanem alapot épít.

A huminsav azért "sav", mert savasan viselkedik a talajban – de nem úgy, mint egy maró sav. 

🌱 Mitől sav a huminsav?

A huminsav szerves sav, mert a molekulájában sok olyan funkciós csoport van, ami hidrogéniont (H⁺) tud leadni:

• –COOH (karboxil csoport)

• –OH (fenolos hidroxil)

Amikor ezek H⁺-t adnak le, savként viselkednek → innen a név.

⚖️ De akkor miért nem "elsavasít"?

Ez a kulcspont 👀

A huminsav: 
      > gyenge sav (nem agresszív)
      > pufferel → inkább kiegyenlít, mint ront
      > a talajban kolloidként működik

👉 Magyarul: nem mar, hanem szabályoz.

🧲 Mit csinál savként a gyakorlatban?

Pont ettől hasznos:
     > 🔗 Megköti a tápanyagokat (Ca, Mg, Fe, Zn, P stb.)
     > 🚚 Oldható formában tartja őket
     > 🌿 A gyökérhez "szállítja"
     > 💧 Vizet köt meg, csökkenti a kiszáradást

Ez a savas jelleg kell ahhoz, hogy:
      > kelátokat képezzen,
      >  a tápanyag ne csapódjon ki,
      > ne mosódjon ki azonnal.

🧠 Egy jó hasonlat: "a huminsav nem citromlé, hanem inkább: egy okos raktáros + víztározó + közvetítő" aki savasan gondolkodik 😄

Ha a mezőgazdaságban az alap huminkezelés kimaradt, a helyzet még menthető:
> kelés után – korai állapot (V2–V4) > 2-4 leveles állapot
       > kijuttatás a sor mellé / teljes felületre 
       > csapadék vagy öntözés erősen ajánlott
        > cél: gyökérváltás támogatása

👉 10-15 l/ha

🥉 V6 körül – kiegészítő / stresszkezelés
      Nem alap, hanem megerősítés.
       > száraz, tömörödött talajon indokoltŰ
       > cél: vízmegtartás, stressztűrés

👉 5- 10 l/ha

IDEÁLIS: 
    > vetés előtt, vagy
    > vetés után 0–5 napon belül, közvetlenül a talajra

⚠️ Ha később kerül ki, már nem az alapfolyamatot, csak a következményeket javítja.

🎯 Miért ekkor?
    > huminsav beépülése a talajkolloid rendszerbe
    > gyökérindítás támogatása már csírázáskor
    > jobb víz- és tápanyag-puffer a kelés első heteiben

Ez az a szakasz, amikor:
    > a növény még nem tud "kompenzálni",
    > a talaj állapota előnyt vagy hátrányt dönt el.

📦 Dózis 👉 20 l/ha

🌧️ Bedolgozás: 
    > sekély bedolgozás vagy
     > természetes csapadék / bemosó öntözés előny   

📌 Ez adja a technológia alapját.
Minden későbbi lomb-, starter- vagy regeneráló kezelés erre épül.

Nem az, hogy "kevés a tápanyag", hanem hogy
       > hideg a talaj tavasszal
       > szakaszos a víz (sok–semmi)
       > kötött / tömörödött a talaj
       > a gyökér nem tud gyorsan indulni

👉 A kukorica elején dől el minden. Amit V6-ig elveszít, azt később nem hozza vissza. (= 6 teljesen kifejlett levél,  vetés után 25–35 nap időjárás + talajhőmérséklet erősen befolyásolja)

🌱 Mit csinál itt a huminsav?
        > Nem NPK-t pótol, hanem
        > serkenti a korai gyökérnövekedést
        >  javítja a foszfor hasznosulását (hideg talaj!)
        > növeli a vízmegtartást a gyökérzónában
         > csökkenti a stresszt (aszály, hő, só)

📌 Erősebb gyökér = stabilabb állomány = egyenletesebb csőképzés.

⏱️ KRITIKUS IDŐSZAKOK:

1️⃣ Vetés után / keléskor (V2–V4)

      A legfontosabb kezelés
       > Talajra / öntözővízzel
       > 1–2 liter / ha
       > cél: gyors gyökérindítás  👉 Itt a legnagyobb a megtérülés.

2️⃣ 6–8 leveles állapot (V6–V8)
      Stresszmegelőzés
        > 1 liter / ha
        > lombon vagy talajra 
        > mikroelemmel (Zn!) jól kombinálható

3️⃣ Címerhányás előtt (opcionális)
       > csak stresszes évben
       > 0,5–1 liter / ha
📌 Itt már nem növel, hanem megőriz.

FELHASZNÁLÁSI KÜLÖNBSÉGEK: 
1–2 l/ha
    > tipikusan fulvosav / kivonat alapú
     > lombon kijuttatva   
     > növényreakciót ad
     > rövid hatás
     >  nem nyúl a talajkolloid rendszerhez 👉 ez nem talajjavítás

20 l/ha (Ecosy-szint)
      > magas huminsav-koncentráció
      > talajra juttatva  
      > kolloid–kationcsere–vízmegkötés
      > gyökérzóna szerkezetének javítása   
      > több vegetációs szakaszra hat 👉 ez technológiai elem, nem "permetadalék"

A huminsav:
      >  nem "csinál vizet"
      > de lassítja a vízvesztést
      > javítja a talaj szivacshatású szerkezetét

📌 Nem az esőt pótolja, hanem a talaj munkáját javítja.

 🌿 Alapkarakter 

A levendula:
           > szárazságtűrő
           > nem tápanyagigényes
           > nem szereti a "túlgondoskodást"Ű
          > a gyökérzónában dől el minden

👉 A legtöbb levendula nem azért pusztul el, mert kevés a tápanyag, hanem mert:
         > túl sok a víz
         > rossz a talajszerkezet
         > levegőtlen a gyökér

🌱 Mit csinál itt a huminsav? (nagyon finoman!)

A huminsav NEM hizlalja a levendulát, hanem:
         > javítja a talaj levegőzöttségét
         > segíti a gyökér regenerációját
         > csökkenti a  pangó víz hatását
         > stabilizálja a talajéletet

📌 A levendulának nem több kell, hanem jobb közeg.

📌 Alkalmazás – levendula

✅ Talajöntözéssel (egyedüli ajánlott mód)
         > 1–2 ml / 1 liter víz
         > havonta 1×
         > csak  enyhén nedves talajra

❗️Ez a legalacsonyabb dózis az összes dísznövény közül.

❌ Amit NEM csinálunk levendulánál

• ❌ rendszeres permetezés

• ❌ nagy dózis

• ❌ hetente öntözés

• ❌ virágzás közepén erős kezelés

📌 Ő "mediterrán fejjel" gondolkodik 😉

Évszakok szerinti huminsav használat

• 🌱 tavasz: indulás

• ☀️ nyár: stressz, hőség

• 🍂 ősz: gyökérerősítés

• ❄️ tél: nem kell (kivéve teleltetés)

📌 Nem akkor segít, amikor baj van – hanem előtte. Ahol állandó szereplő a növénykezelésben ott baj nem lehet!.

Biztonság – gyerek, kutya, kert 
Az 52%-os huminsav 

✔ nem mérgező
✔ nem maró
✔ talajban természetes eredetű
✔ nem szennyezi a vizet

📌 Olyan anyagokra épül, amik a természetben is jelen vannak.

 Mindennel: 

✔ virágfölddel
✔ komposzttal
✔ szerves trágyával
✔ lombtrágyával
✔ mikroelemmel

❗️Nem kell kiváltani mindent – a huminsav kiegészít

A huminsav nem elveszi a helyet más adalékoktól, hanem segít azoknak jobban hasznosulni.

 Lakosság így gondolkodik: 

✔ sárgul a levél
✔ nem virágzik
✔ kiég a balkonládában
✔ "elfáradt" a föld
✔ sok a műtrágya-só
✔ stresszes (átültetés, hőség)

📌 Egyszerű  a válasz:

Ha a növény "nem érzi jól magát", fixen a talaj az első gyanús pont.

Mikor látszik az eredmény? (reális elvárás!)
Az emberek ezt mindig kérdezik.

Reálisan:
         > gyökérszinten azonnal dolgozik
         > levélen 1–2 hét
         > virágzásnál / növekedésnél 2–3 hét

📌 Fontos üzenet:

Nem azonnali csoda, hanem tartós javulás.

• nem égeti ki a növényt

• nem "műtrágya"

• nem hormon

• nem növényvédőszer

• nem okoz túladagolási katasztrófát kis hibánál

📌 "Nem lehet vele tönkretenni a növényt, mert a talajt javítja, nem erőltet.".

🌱 Mit csinál a huminsav a rózsánál?

                 > serkenti a gyökérágazódást
                 > javítja a foszfor és mikroelemek hasznosulását
                 > növeli a virágszámot és virágméretet
                 >  segít stressz után (metszés, aszály, hőség)    

📌 Alkalmazás – rózsa

Talajöntözéssel (fő kezelés):
                > 3–5 ml / 1 liter víz
                >  2–3 hetente 
                > bokronként 3–5 liter ilyen vegyes oldat   

Permetezés (virágzás előtt): 
                > 2 ml / 1 liter
                > bimbóképzés elején   

🌸 Virágzás alatt inkább talajra, ne levélre!

🌱 Mit csinál a huminsav a leandernél?
                     > javítja a gyökér tápanyag-felvételét
                     > csökkenti a sókárból adódó stresszt (cserép!)
                     > segíti a bimbók megtartását
                     > élénkebb levélszín, erősebb hajtások   

📌 Alkalmazás – leander

Öntözővízzel (ajánlott):
                   > 5 ml / 1 liter víz
                   > 7–10 naponta
                   > mindig nedves földre, ne szárazra

Permetezve (kiegészítésként):
                    > 2–3 ml / 1 liter víz
                    > 2–3 hetente
                    > kora reggel vagy este

👉 Ha sárgul a levél vagy gyenge a virágzás: huminsav + mikroelem (vas, Mg) = látványos javulás

Fecskendő a legjobb, 1–5 ml tartományban a legpontosabb.
               > Méret: 5 ml vagy 10 ml
                >Pontosság: ⭐⭐⭐⭐⭐    
                > Ár: pár Ft 
                > Beszerezhető: gyógyszertár, állatorvosi bolt
                > többször felhasználható

A legoptimálisabb a 100-200 ml (1 decis) huminsav megvásárlása.

🌱 A muskátli:
         > sekély gyökerű,
         > érzékeny a sófelhalmozódásra,
         > kis dózisra, de rendszeresen reagál jól.

👉 Nem "megküldjük", hanem életben tartjuk a gyökeret.
 Alap dózis (biztonságos, általános)
Öntözővízbe keverve:
1 ml / 1 liter víz
Ez az a dózis, amit:
       > nem lehet túladagolni,
       > nem perzsel,
       > folyamatosan javítja a talajt és a tápanyagfelvételt.
📅 Kijuttatási terv – szezonra bontva
           1️⃣ Kiültetés / tavaszi indulás
           Cél: gyökeresedés, stresszcsökkentés
           Dózis: 2 ml / 1 L víz (indító löket)
           Mennyiség: 
                      > kis cserép: 200–300 ml / növény
                      > balkonláda: 1–2 L / láda
           Időpont: ültetéskor + 7 nap múlva még egyszer
🌼 2️⃣ Növekedési szakasz (ápr–máj)
           Cél: gyökér + lomb egyensúly
           Dózis: 1 ml / 1 L
           Gyakoriság: 7–10 naponta
           Minden öntözéshez nem kell, elég kúraszerűen
🌺 3️⃣ Fő virágzási időszak (jún–aug)
           Cél: több virág, hosszabb virágzás
           Dózis: 1 ml / 1 L
           Gyakoriság: 10–14 naponta
           Kombinálható virágos tápoldatta 👉 huminsav nem váltja ki, hanem hatékonyabbá teszi
🍂 4️⃣ Hőség / stressz / legyengülés
           Cél: regenerálás 
           Dózis: 1,5 ml / 1 L
           Extra: árnyékos időben, reggel vagy este
          Hatás:  jobb vízmegtartás,   kevesebb sárgulás , új hajtások

Hová kell lejutnia a huminsavnak muskátlinál?

A hatás kulcsa a gyökérzóna

🪴 Muskátli gyökérzónák (cserép, balkonláda)

✅ 0–5 cm – Aktív gyökérzóna
✅ 5–10 cm – Fő működési zóna
⚠️ 10–15 cm – Tartalék gyökerek

📌 A muskátli gyökereinek 80–90%-a az első 5–10 cm-ben található

🎯 Célmélység: 5–10 cm

✔️ Itt növeli a CEC-et
✔️ Itt köti meg a vizet
✔️ Itt segíti a tápanyagfelvételt

➡️ Nem kell mélyre lejutnia

💧 Ajánlott kijuttatás

Öntözővízben oldva:
➡️ 1 ml / 1 liter víz

Kijuttatás után:
➡️ Alapos beöntözés a cserép teljes átnedvesítéséig
(nem elfolyatva, nem túlöntözve)

                                  Kiültetéskor: 2 ml / 1 L egyszeri indítás
Egy átlagos muskátli:
        > heti vízigény: 0,5–1 L
        > huminsav: 0,5–1 ml / alkalom

👉 50 ml kiszerelés ≈ 50–100 muskátli locsolásra elegendő
👉 100 ml kiszerelés ≈ 100–200 muskátli locsolás

🌞 Balkonláda gyors példa
         > 60–80 cm láda: 3–5 növény
         > locsolás: 2–3 L víz
          > huminsav: 2–3 ml

50 ml ≈ 16–25 balkonládás alkalom

🌱 Huminsav kijuttatás gyepben – öntözés + dózis táblázat

Huminsav dózis    Öntözés (mm)    Víz (L / m²)   Lejutási mélység     Mikor ajánlott
5 ml / m²                  3–5 mm              3–5 L              5–8 cm                    Fenntartó kezelés, jó talaj
10 ml / m²                5–8 mm              5–8 L              8–12 cm                 Általános, legjobb gyakorlat
10 ml / m²                8–10 mm             8–10 L            10–15 cm            Száraz időszak, intenzív igény
15 ml / m²                10–15 mm            10–15 L          15–20 cm                 Leromlott, homokos talaj
❌ >15 ml / m²        20+ mm                20+ L             25 cm alatt            Nem hatékony, nem ajánlott 

Célmélység: 10–20 cm
Ez az a zóna, ahol:
     > a legtöbb aktív gyökér van,
     > a tápanyagfelvétel történik,
     > a talajkolloid-rendszer működik,
     > a CEC-növelés valóban számít.

❌ Ha csak a felszínen marad → hatása korlátozott
❌ Ha 40 cm alá megy → a gyep már alig "használja"

A víznek jó, ha mélyre megy (tartalék) 
                 > Huminsavnak az a dolga, hogy:
                             > a felső gyökérzónát tegye stabilabbá,
                            > ott kösse meg a vizet és a tápanyagot.

Nem lemosni kell, hanem beépíteni a felső talajrétegbe
                            > (5–10 liter / m²)
                            > ez kb. 10–15 cm mélységig juttatja le az oldott huminsavat 

Ez pont a valódi gyökérzóna.

Képzeld el így 
          > 🪨 homok → túl nagy, azonnal leülepszik
          > 🧂 só → teljesen feloldódik
         > ☁️ kolloid → lebeg a kettő között 👉 nem látod, de dolgozik

Talajban mik a kolloidok?
A talaj legértékesebb részei:
         > agyagásványok
         > humusz / huminsav
         > leonardit eredetű huminanyagok

Ezek mind kolloid méretűek.Miért fontos a kolloid?Mert a kolloid:
              > ⚡ töltéssel rendelkezik (többnyire negatív)
             > 🧲 megköti a tápanyagokat (Ca²⁺, K⁺, Mg²⁺ stb.)
             > 💧 vizet tart vissza
            > 🌱 a gyökérhez "odaköti" a tápanyagot

Egy mondatban:

A kolloid a talaj "láthatatlan raktára": tápanyagot és vizet köt meg, és akkor adja oda a növénynek, amikor kell.

Általános megállípítás: a víz ott marad, ahol van mihez kötődnie.

A leonardit nem gyors hatást ad, hanem idővel felépíti azt a talaj-rendszert, amelyben a víz és a tápanyag végre meg tud maradni.  
A vizet megköti? NEM! Mármint nem olyan értelemben, mint a ragasztó. A vizet a talajkolloidokhoz köti, és ezzel a gyökérzónában tartja.  

Az agyagos talajban kifejezetten sok talajkolloid van. 👍  
> Az agyagásványok maguk kolloid méretűek (nagyon apró részecskék).
                    > Ezek a részecskék negatív töltésűek, ezért:
                        > megkötik a vizet,
                        > megkötik a tápanyag-ionokat (K⁺, Ca²⁺, Mg²⁺, NH₄⁺),
                        > lassan, folyamatosan adják le őket a gyökérnek.
Emiatt az agyagos talaj jó tápanyag-raktár, de:könnyen tömörödik,
                       > levegőtlen lehet, 
                       > vízből vagy túl sokat tart meg, vagy "ragad".

Fontos szakmai csavar 👉 nem mindegy, milyen kolloid:
                       > agyagkolloid = jó tápanyagtartás, de szerkezetileg problémás lehet
                       > humusz / huminsav kolloid = ez az, ami stabilizálja a szerkezetet
                          → morzsásabb talaj
                          → jobb levegőzés
                          → kevesebb vízlefolyás és párolgási veszteség

 Több millió évnyi növényi anyag, ami nem szén lett, nem tőzeg maradt, hanem megállt egy olyan állapotban, ahol: 
     > koncentrált huminsav
     > koncentrált fulvosav
     > koncentrált kötőképesség

• A leonardit:
      > nem "látványos input" (mint egy lombtrágya),
      > nem azonnali színező hatás,
      > hanem alaprendszer-javító.

🌱 A talaj ma már nem csak vízben, hanem tápanyagban is "szomjazik" – még akkor is, ha van benne tápanyag.

Egyre gyakrabban látjuk:
❗️hiánytünetek jó ellátottság mellett
❗️egymást "kioltó" tápanyagokat
❗️instabil állományt, hektikus reakciókat

Ez nem véletlen.

👉 A probléma sokszor nem a mennyiséggel, hanem a hozzáféréssel van.
A talaj szervesanyag-tartalma csökken, a rendszer elveszíti a pufferképességét, a tápanyagok:
– lekötődnek
– kimosódnak
– vagy antagonizmusba kerülnek egymással.

A növény "éhezik", miközben a tápanyag ott van mellette.

💡 A megoldás nem mindig az, hogy még többet adunk, hanem az, hogy újra működőképessé tesszük a talaj–gyökér kapcsolatot.

A humin- és fulvosavak ebben nem tápanyagként, hanem rendszerjavítóként dolgoznak:
✔️ segítik a mikroelemek felvételét
✔️ csökkentik az antagonizmusokat
✔️ javítják a gyökér aktivitását
✔️ stabilabbá teszik az egész rendszert

👉 A hozamnövekedés nem cél, hanem következmény.
👉 A talaj nem közeg, hanem élő rendszer.

 Akkor gyengébben indul a gyökérfejlődés.
     > A növény nem "terjeszkedik", hanem túlélni próbál.
     > Lassul a tápanyagfelvétel, még akkor is, ha lenne mit felvenni.
     > Víz nélkül nincs szállítás.

Korán stresszbe kerül, ezért védekezésre kapcsol, nem növekedésre.
Ez kívülről sokszor még nem látszik.
Sekélyebb gyökérzet alakul ki, ami később még érzékenyebbé teszi az aszályra.
Virágzáskor és terméskötéskor már nincs tartalék, így könnyen jön:
      > a rossz kötés, 
      > hiányos cső/tányér/hüvely.

Azok a megoldások adnak hosszú távú biztonságot, amelyek a gyökér–talaj kapcsolatot erősítik, és nem plusz terhelést, hanem puffert visznek a rendszerbe.A gond ott kezdődik, hogy a mezőgazdaság nem tud elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott időjáráshoz.
Még mindig sok olyan növényt termesztünk nagy területen, amelyek
     > sok vizet igényelnek, és
     > rosszul viselik az aszályt – pedig pontosan tudjuk, hogy ez ma már komoly kockázat.

Azért maradunk mégis ezeknél:
     > mert ehhez van gép,
     > ehhez értünk, ezt veszi át a piac, és
     > ezt támogatja a rendszer.
Csakhogy ennek ára van:
    > kevesebb termés,
    > gyengébb minőség,
    > kiszámíthatatlan betakarítás
    > és egyre több olyan kockázat, amit már nem lehet normálisan bebiztosítani 

Mit lehet erre lépni?

Nem egyik évről a másikra kell mindent felforgatni, hanem okosan csökkenteni a kockázatot. A hangsúlyt a 
    > talaj állapotára, 
   >  a víz megtartására és 
   > a növények stressztűrésére kell helyezni.

Olyan megoldásokra van szükség, amelyek
> segítik a gyökérműködést,
> javítják a tápanyag-hasznosulást, és
> szárazabb időben is működnek.

A kockázat csökkentése ma elsősorban a talajnál kezdődik: vízmegtartás, élő talajszerkezet, működő gyökérzóna.

Ha a talaj stabil, a növény is az – még akkor is, amikor az időjárás nem az !

A valódi alkalmazkodás nem a növénynél, hanem a talajnál kezdődik: ott dől el, mennyi vizet és tápanyagot tud a rendszer megtartani stresszhelyzetben.

A talajkimerülés ma már nem mennyiségi, hanem működési probléma:
 > Van tápanyag a talajban, de nem hozzáférhető a növény számára.

▸Ennek három fő oka van:

  > Tápanyag-antagonizmusok
Bizonyos elemek "ütik egymást":  
    > túl sok K → Mg, Ca hiány
    > túl sok P → Zn, Fe blokkolás
    > magas Na, NH₄⁺ → gyökérstressz

 ! Ez kívülről hiánytünet, belül kémiai zár.

▸ Szervesanyag-hiány

A talaj kolloid rendszer – humusz nélkül:
     > nincs pufferelés
     > nincs megkötés
     > nincs fokozatos feltáródás
! Ezért: 
     > a tápanyag kimosódik, vagy
     > lekötődik, vagy 
     > toxikussá válik.

▸ Gyökér–talaj kapcsolat gyengülése

Tömörödött, biológiailag inaktív talajban:
      > a gyökér nem "kutat", csak vegetál
      > romlik az ionfelvétel
      > nő a stresszhormon-szint (ABA)

Ez a kulcs:

Nem azért, mert kevesebb a tápanyag, hanem mert megszűnt a rendszer, ami működteti.

A klasszikus tünetek:
       > sárgulás, lilulás
       > perzselés jó tápanyagszint mellett
       > hektikusan jelentkező hiány (egy táblán belül is)
=> instabil rendszer => instabil hozam

> Miért nem oldja meg ezt a lombtrágya?
Rövid távon:
    ✅ tünetet enyhít
   ❌ okot nem szüntet meg

A lombon: 
    > mikrogrammok jutnak be
    > nincs pufferelés
    > nincs raktározás

! Ezért van az, hogy:

"Minden évben többet kell adni, mégis egyre kevesebbet ér."

A százalék nem marketing, hanem azt mutatja meg, hogy mennyi aktív molekula dolgozik ténylegesen.

Mit jelent a gyakorlatban?
         > 5–10% huminsav→ adalék, kiegészítő, "színezőanyag" 
         > 20–30% huminsav → közepes hatás, már érezhető, de kompromisszumos
         > 40–55% huminsav (leonarditból) → rendszerszintű beavatkozás, talaj–gyökér  kapcsolatban

A növény nem a folyadék mennyiségére reagál, hanem az aktív huminsav-molekulák számára.

🌿 Lombtrágyákban használt "huminsav"

Mit jelent ez a gyakorlatban?
> Többnyire adalékanyag, nem fő hatóanyag
> Gyakran:
                  > alacsony huminsav-tartalom (1–5%, néha 8–10%)
                  > sokszor szintetikus vagy melléktermékből származó humát

• Fő célja:
  > mikroelemek kelátolása
  >permetlé  stabilizálása
  >levélen keresztüli gyors "rásegítés" 

📌 Hol hat?
               > Levélen 
               > Rövid távon
               > Gyors, de felszíni hatás

📌 Mit nem csinál?
               > Nem épít talajt  
               > Nem javít gyökérzónát
               > Nem dolgozik hosszú távon a rendszerrel

👉 Olyan, mint egy vitamininjekció: hasznos, de nem alapoz.

🌱 Leonardit-alapú huminsav

Ez egy teljesen más kategória.
       >  Természetes eredetű:  oxidált szén (leonardit)
       > Nagyon magas huminsav- és fulvosav-tartalom
       > Komplex, biológiailag aktív molekulaszerkezet

📌 Hol hat?
       > Talajban 
       > Gyökérzónában
       > Talaj–növény rendszerben

📌 Mit csinál valójában?

• Javítja a talaj kationcsere-kapacitását

• Segíti a gyökérképződést

• Növeli a tápanyag- és vízhasznosulást

• Stressztűrést ad (aszály, só, hő)

• Aktiválja a talajéletet

👉 Ez nem adalék, hanem rendszerépítő alapanyag.

Jegyezzük meg: a huminsav nem tápanyag, hanem rendszerjavító.

Talajoldalon:
> kelátolja a mikroelemeket
> oldja a P, Fe, Zn kötött formáit
> csökkenti az antagonizmusokat
> növeli a CEC-et (kationcsere-kapacitás)

Gyökérszinten:
> stimulálja az oldalgyökér-képződést
> javítja az ionfelvételt
> csökkenti a só- és szárazságstresszt

! Ezért mondjuk azt, hogy:

nem több tápanyag kell, hanem több hozzáférés

> Miért most robban ez a probléma?
        > szélsőséges időjárás
        > intenzív művelés
        > magas sóterhelésű inputok
        > alacsony szervesanyag-visszapótlás

A rendszer elfáradt.

Hígítás
> 1 ml huminsav / 1 liter csapvíz
> Ha locsolókannával: 
→ 10 liter vízhez 10 ml huminsav

Kijuttatás
> A már meglocsolt vagy enyhén nedves gyepre a legjobb
> Vagy kijuttatás után öntözd be még tiszta csapvízzel

Időzítés
> Kora reggel vagy este 
> 2–3 hetente bőven elég

De mi van a csapvíz klórtartalmával?

Nem gond
A klór gyorsan elillan
>A huminsav: puffereli a vizet, megköti a sókat, javítja a talaj vízmegtartását
> Kifejezetten segít a "kemény" csapvíz hatásain

Mit fogsz látni?
>mélyebb zöld szín 
> sűrűbb gyep
> jobb szárazságtűrés
> kevesebb kiégés nyáron

A növény nem a huminsavat "eszi meg".
És ez az egész kulcsa. 
A huminsav nem tápanyag. 
Nem műtrágya. 
Nem gyors trükk.

A huminsav a gyökér környezetét rendezi:
• segít megtartani a vizet
• segíti a tápanyagok felvételét
• csökkenti a stresszt a gyökérzónában

! Ha ezt megérted, akkor azt is, miért nem a növényt kell etetni, hanem a rendszert támogatni.

A huminsav:
       > nem klasszikus tápanyag,
       > hanem talajműködést javító kolloid anyag.

👉 Ha nem jut le a gyökérzónába, akkor:
        > a felszínen marad,
        > UV, oxidáció, elfolyás csökkenti a hatását,
        > nem épül be a talaj kolloid rendszerébe.

Mi számít valójában, amikor kiválasztom a terméket:
🔹 mennyi aktív huminsav van a készítményben (nem a flakon mérete)
🔹 milyen formában van (oldott, ionizált → mozgékony)
🔹 eljut-e a gyökérzónába (vízzel, bemosó csapadékkal, öntözéssel)

➡️ A hatás ott keletkezik, ahol:
> kolloidként meg tud kötődni,
> CEC-et növel,
> vizet és tápanyagot raktároz.

Mozgékonyabb a talajban!

 1. Nem ionizált huminsav:
           > nagy molekulák,
           > hajlamos "leülni" a felszínen,
           > nehezebben jut le a gyökérzónába.

2. Ionizált huminsav: 
          > vízben jól diszpergált, 
          > együtt mozog az öntözővízzel / csapadékkal,
          > valóban eljut a gyökérhez
          > ezonnal képes kötni a tápanyagokat

Az ionizált huminsav:
         > már eleve negatív töltésű,
         > nem kell "aktiválódnia" a talajban.
 Azonnal megköti: Ca²⁺  Mg²⁺ K⁺  NH₄⁺ mikroelemeket (Fe, Zn, Mn)
 Hatékonyabb stresszhelyzetben
Ionizált formában:
         > gyorsabban épül be a kolloid rendszerbe,
         > jobban segít aszályban, sóstresszben, hideg talajban,
         > kisebb dózis is érzékelhető hatást ad.         

! Ezért nem a liter számít, hanem az aktív frakció.

Bekeverés
>Locsolókannába vagy egy vödörbe keverd be: 
> 10 liter csapvíz + 10 ml huminsav
>Ezt  csak kijuttatásra használod, nem a teljes locsolásra.

Kijuttatás menete
1. Először slaggal enyhén meglocsolod a füvet (hogy nedves legyen a talaj)
2. A huminsavas oldatot szépen szétöntöd a gyep felületén
3. Utána slaggal újra átlögybölöd → bemossa a gyökérzónába

Gyakoriság
> 2–3 hetente elég
> Nyári hőségben inkább délután-este

Sok piaci termék:
> alacsony huminsav-tartalmú alapanyagból készül
> részben lebomlott szerves kivonat
> vagy erősen hígított formuláció
!Ezek gyors hatást ígérnek, de rövid ideig működnek.

A leonardit ezzel szemben:
✔️ mélyebben avatkozik be
✔️ hosszabb távon stabil
✔️ kisebb dózis mellett is hatékony 

1. Magas természetes huminsav-tartalom
A leonardit:
> koncentrált huminsav-forrás
>nem "hígított" vagy részben lebomlott szerves anyag
> ezért kevesebb hordozóanyaggal is nagy hatás érhető el
! Ez az alapja annak, hogy egy készítmény 52% feletti huminsav-tartalmat is stabilan tudjon.

Stabil, biológiailag aktív szerkezet
A leonarditból származó huminsav:
> nem esik szét hígításkor
> nem csapódik ki öntözővízben
> hosszú ideig aktív marad a talajban
! Ez különösen fontos stresszes körülmények között (szárazság, sóterhelés, kimerült talaj).

Hatékonyabb talaj–gyökér kapcsolat
A leonardit alapú huminsav:
> javítja a talajszerkezetet
> növeli a víz- és tápanyag-megtartást
> segíti a gyökérzóna mikrobiológiai aktivitását
! Nem pótlást végez, hanem rendszert épít.

A leonardit nem egy "összetevő", hanem az egész huminsav-technológia alapja.
Ez az a természetes nyersanyag, amelyből nagy hatóanyag-tartalmú, stabil és biológiailag aktív huminsav állítható elő.

A leonardit egy oxidált lignit eredetű természetes ásvány, amely rendkívül magas humin- és fulvosav-tartalommal rendelkezik.
Ez nem friss szerves anyag, hanem évmilliók alatt stabilizálódott humusz-előanyag.

Mert:
> drágább alapanyag
>technológiaigényesebb feldolgozás 
> labor- és stabilitásvizsgálatot igényel
!Viszont csak így érhető el valódi, mérhető hatóanyag-szint.

Az Ecosy huminsav-alapú készítmények ajánlott üzemi dózisa 20 liter / hektár.

Ez az ajánlás nem többszöri kijuttatásra, hanem egyetlen, koncentrált alkalmazásra épül.

A magas hatóanyag-tartalom (52% ionizált huminsav + 7–8% fulvosav) lehetővé teszi, hogy az érdemi hatóanyag-bevitel egy alkalommal megtörténjen, technológiaváltás nélkül.

Az ajánlott üzemi dózis egyszeri kijuttatásra épül: a magas hatóanyag-tartalom miatt nincs szükség többszöri kezelésre, ami csökkenti a gépi menetek, az üzemanyag-felhasználás és a járulékos költségek mértékét.

Igen, sajnos előfordul a piacon.
Egyes termékeknél a feltüntetett huminsav-tartalom:
> nem a végtermékre, hanem az alapanyagra vonatkozik, vagy
> a készítmény előre hígított formában kerül forgalomba, alacsony tényleges hatóanyag-tartalommal.
Ez önmagában nem jogsértő, ha a címkén és a dokumentációban pontosan szerepel, azonban a gazdálkodó számára félrevezető lehet, ha nincs egyértelműen feltüntetve a:
> tényleges huminsav- és fulvosav-tartalom, javasolt dózis, hektáronként kijuttatott hatóanyag-mennyiség.

Mitől különbözik egy korrekt termék?

Egy megbízható huminsav-készítmény esetén:
> a hatóanyag-tartalom a végtermékre vonatkozik,
> laborigazolt értékekkel alátámasztott,
> a hígítás kizárólag kijuttatási technológia, nem az értékesítés része.

Az Ecosy termékek esetében a 52% huminsav + 7–8% fulvosav a forgalomba hozott koncentrátum tényleges hatóanyag-tartalma, a hígítás pedig a felhasználás során történik, a jobb hasznosulás érdekében.

Fontos különbség:
> nem hígítva adjuk el – hanem koncentráltan, és hígítva használjuk.

A leonardit azért kiemelten fontos, mert:
> a huminsav minőségét nem a címke, hanem az alapanyag határozza meg
> stabil, koncentrált és biológiailag aktív humuszforrás
> lehetővé teszi az alacsonyabb dózist és a hosszabb hatástartamot
! Ezért épülnek a magas hatóanyag-tartalmú, professzionális huminsav-megoldások leonardit alapra..

A HUMINAgro, HUMINXtra és HUMINVital nagy tisztaságú szerves‑ásványi anyagok. Céljuk a talajélet aktiválása, a jobb vízmegtartás és a tápanyagok hatékonyabb felvétele.

Általános kijuttatási javaslat:
• 20 liter/ hektár 280 liter vízben higítva (1:15) kertészeti, szántóföldi és ültetvénykultúrákban
• Lombtrágya: permetezés vagy öntözés
• Talajkezelés: ültetés előtt és vegetáció alatt

Zöldségfélék

Talajkezelés:

Kijuttatás: talajpermetezés, sorpermetezés, öntözőrendszer.
Keverhetőség: minden műtrágyával és tápoldattal kompatibilis.
Előnyök: gyors gyökeresedés, vízmegtartás, stressztűrés.

Palántanevelés:
• 1–2 liter koncentrátum / 14-28 liter vízben higítva
• Serkenti a gyökérfejlődést, csökkenti a stresszt

Kiültetés után:
• 2–3 alkalommal, 2 hetente alkalmazandó

Gyümölcsösök – alma, körte, meggy, cseresznye, szilva

Talajkezelés: 20 liter/hektár, 280 liter víz.
Kora tavasztól fakadás előtt a leghatékonyabb.
Kijuttatás: soralapú talajpermetezés, öntözőrendszer, sávkezelés.
Keverhetőség: kalcium, mikroelemek, tápoldatok.
Előnyök: jobb kötődés, gyökérfejlődés, beltartalom javulás.

Tavaszi indulás:
• 10–20 liter / hektár 140-280 liter vízben higítva talajra juttatva

Terméskötés:
• 10 liter koncentrátum 140 liter vízben higítva / hektár lombon
• Jobb kalcium‑hasznosulás, repedéscsökkentés

Stresszhelyzetek:
• 10 liter koncentrátum 140 liter vízben higítva / hektár bármikor, folyamatosan
• Csökkenti a párologtatási és hőstresszt

Szántóföldi kultúrák – kukorica, búza, napraforgó, repce

Vetés előtt talajkezelés:
• 20 liter / hektár 280 liter vízben higítva talajra juttatva
Vegetációs kezelés:
• 10 liter koncentrátum 140 liter vízben higítva / hektár lombon

Aszály elleni támogatás:
• A fulvosav gyors kelátképzést biztosít, javítja a vízmegtartást  

Ha van egy 52% huminsav + 7–8% fulvosav koncentrátumod, akkor hígításkor.
 > csökken a literenkénti hatóanyag-arány (ez kémia
>  nem "romlik el" a huminsav,
> nem vész el a funkciója, ha stabil, ionizált formában van.

Tehát nem hatástalanodik, csak nagyobb térfogatban, vékonyabban oszlik el.

Miért nem gyengül a gyakorlati hatás?

Az Ecosy-féle magas hatóanyag-tartalomnál a kulcs nem az, hogy mennyire sűrű, hanem hogy:

> ionizált → aktív állapotban van

> fulvosav jelen van → kicsi molekula, "vivőanyagként" működik

> kelátképzés + ioncsere → a talajban dolgozni kezd, nem csak ott van

Ezért fordul elő, hogy: egy 52%-os huminsavat 10–20×-os hígítás után is érzékel a gyökérzóna, míg egy 10–12%-os termék hígítva már tényleg eltűnik a rendszerből.

Fontos különbség (ezt érdemes kommunikálni is)

> Nem az történik, hogy "felöntjük vízzel és gyengébb lesz"

> Az történik, hogy: a hatóanyag nagyobb felületen, egyenletesebben,

gyorsabban jut el a gyökérhez

Ezért lehet:

> normalis dózis szinttel dolgozni,

> ritkábban kijuttatni,

> mégis stresszcsökkentő, gyökérvédő hatást kapni (aszály, só, tápanyag-blokád).

Ne ijedj meg!

Ha túl kevés a víz a huminsav kijuttatásakor :
> a huminsav nem terül szét megfelelően,
> egyes foltokra több, máshová kevesebb jut,
> a hatás foltos lesz.
Nem bajt okoz, csak nem azt az eredményt adja, amit várunk.

Kevés víznél: 
> nagyobb permetcseppek keletkeznek,
> kevesebb csepp éri el a talajfelszínt,
> nő a lefolyás esélye (nem ott marad, ahol kellene).
Cseppméret és fedés romlik, a hatóanyag nem a gyökérzónába kerül optimálisan.

Túl sűrű permetlé esetén:
> fúvókák nem dolgoznak optimálisan,
> nyomás-ingadozás lehet,
> a kijuttatás pontossága romlik.
Géptechnikai problémák, ez üzemi kockázat és nem növénykárosítás.

Mi NEM történik  kevesebb víz felhasználásával?
Fontos ezt kimondani az Ecosy termék
         ❌ nem perzsel
         ❌ nem éget
         ❌ nem stresszeli a növényt
         ❌ nem rontja a talajt
Egyszerűen csak nem hasznosul tökéletesen.

Mikor nem okoz gondot a kevesebb víz?
> Ha a termék dózisa (L/ha) pontosan be van tartva
> Ha a permetezés egyenletes fedést ad
> Ha a kijuttatás nem extrém hőségben történik
> Ha a készítmény nem perzselő (az Ecosy nem az)
Ilyenkor a víz csak vivőanyag, a növény nem "issza meg" a permetlevet, hanem a huminsav a talajfelszínre / gyökérzónába kerül.

Mikor lehet gond a túl kevés víz?
Ez nem fitotoxicitás, hanem technológiai probléma:
> nem lesz egyenletes az eloszlás
> foltos kijuttatás
> fúvókák nem dolgoznak jól
> nagy cseppek → lefolyás, rossz fedés
Ezért adunk meg minimum hígítást (pl. 1 : 15–18).

Mi történik csapadék nélkül a talajban?

> A hasznos víz minimális, a kapilláris víz gyorsan eltűnik
> A hőterhelés és párolgás extrém, a gyökérzóna stressz alatt van
> A tápanyag jelen van, de nem mobil, nem jut el a gyökérhez
A növény nem nő, hanem túlél

Ebben az állapotban nem tápanyagot kell "adagolni", hanem a gyökér környezetét kell stabilizálni.
Mit csinál a 52% huminsav ilyen helyzetben?
1./ Mikro-vízmegtartás (nem öntözés!)
A magas huminsav-koncentráció:
> kolloid szerkezetet képez a talajban
> megköti a mikroszkopikus vízfrakciókat
> lassítja a párolgást a gyökérzónában 
Nem "vizet csinál", hanem megtartja azt, ami még van.

Gyökérvédelem extrém stressz alatt

A huminsav:
> puffereli a hő- és sóstresszt
> csökkenti a gyökérsejtek oxidatív károsodását 
> védőréteget képez a gyökérfelszínen
! A növény nem leáll, hanem életben marad és reagálni tud.

Gyökéraktiválás vízhiány mellett is

A stabil, jól oldott huminsav:
> serkenti az oldalgyökér-képződést
> növeli a gyökérfelületet 
> segíti a gyökér "kereső" működését
! A gyökér nem vár esőre, hanem aktív marad.

Mit ad hozzá a 7–8% fulvosav?

Kulcsszerep aszályban
A fulvosav:
> nagyon kis molekulaméretű
> sejtfalon átjut
>kelátolja az ásványi anyagokat (Ca, Mg, Fe, Zn stb.) 
! Amit a gyökér önmagában nem tud felvenni, azt beviszi neki.

"Szállítórendszer" víz nélkül

Fulvosav jelenlétében:
> a tápanyag mobilizálódik
> a gyökérsejt megnyílik
> a hasznos elemek bejutnak a növénybe
 ! Ezért van értelme aszályban is alkalmazni.

Miért fontos a magas (52%) hatóanyag ilyenkor?

Mert:
> alacsony dózisnál nincs elég aktív molekula
> gyenge huminsav nem pufferel, csak "jelen van"
> aszályban csak a koncentráció számít
! Kevés víz + nagy stressz = nagy hatóanyag szükséges

GYEP / FŰ – EGYSZEREGY 

 52% ionizált huminsav – 7-8% fulvosav termékekkel:
HUMINAgro 1 L, HUMINXtra 5 L, HUMINVital 20 L 

1) Ál­talános gyepápolási dózis
100 ml koncentrátum / 10 liter víz / 10 m²
Ez = 1 liter / 100 m² évente 2–3 alkalommal.
Mire jó?
egészséges zöld szín, nedvességmegtartás → kevesebb öntözés. jobb gyökérképződés, dúsabb, erősebb gyep

2) Regeneráló, gyorsító kezelés (sárgul, foltos, gyenge fű)
150–200 ml / 10 liter víz / 10 m²
Időzítés: 2–3 hetente egyszer, 2–3 kezelés.
Hatás:
stressz utáni regeneráció, erőteljes zöldülés, gyökérrehabilitáció, foltok záródása

3) Nagyobb gyepfelületek (100–200–500 m²)
Felület: Koncentrátum: Víz: Megjegyzés:
100 m² 1 liter 20–40 liter Locsoló/permetező
200 m² 2 liter 40–60 liter Menet közben pótolható
500 m² 5 liter 100–150 liter Permetezőkocsival ideális

4) Professzionális felhasználók (parkfenntartók, önkormányzat)
5–10 L koncentrátum / 1000 m² / havonta egyszer
Itt a cél: gyors növedék, nagy gyökértömeg, extrém szárazságtűrés.

5) Keverési arány 52% hatóanyag → erősen koncentrált, ezért:1 liter koncentrátum + 20–40 liter víz→ 100–150 m² felület.Permetezéskor a finom köd a legjobb (nem folyjon).

6) Mikor alkalmazd?
kora reggel vagy este
enyhén nedves talajra
tápanyag kijuttatása előtt vagy után is jó
DE, SOHA NE 30°C felett, erős napsütésben!

7) Huminsav + NPK együtt?
A legjobb kombináció:
Huminsav → víz + tápanyag megtartása
Fulvosav → tápanyag felszívódásának gyorsítása
NPK → növekedés, zöldülés
→ akár 30–40%-kal jobb tápanyaghasznosulás
intenzív zöldülés 7–10 napon belül

8) Tipikus eredmények
7 nap: zöldülés, hajtásindulás
14–21 nap: látványos sűrűsödés
1–2 hónap: szárazságtűrés, stabil gyökérzet
3–4 hónap: maximális tömör gyep

1️⃣ Ültetés / palántázás után (gyökérindítás)

Cél: gyorsabb begyökeresedés, stresszcsökkentés

• Beöntözéssel:
  5–10 ml / 10 liter víz

• közvetlenül a gyökérzónába juttatva

• ültetés után 3–7 napon belül

2️⃣ Vegetatív fejlődési szakasz

Cél: gyökéraktivitás fenntartása, tápanyag-hasznosulás javítása

• Öntözővízbe keverve:
  1 ml / 1 liter öntözővíz

• 2–3 hetente

• tápoldatozással együtt kijuttatható

3️⃣ Intenzív növekedés / bimbóképzés

Cél: egyenletes állomány, vitalitás fenntartása

• Öntözővízbe:
  0,5–1 ml / liter víz

• 2–3 hetente

• kerülni kell a túlzott dózist

4️⃣ Fontos szakmai megjegyzések

• Magas hatóanyag-tartalom miatt alacsony dózis is elegendő

• Nem perzselő, nem növényterhelő

• Nem helyettesíti a tápoldatot

• Nem növényvédő szer

• Meglévő technológiába jól illeszthető

Felhasználási és kijuttatási technológia 

Takarmánytermő szántók

• Évente 1 alkalommal javasolt kijuttatás

• Javasolt dózis: 15–20 liter / hektár, a talajállapottól és a termesztési intenzitástól függően

• Hígítás: jellemzően 1 liter termék 15–18 liter vízzel, a kijuttató technológiához igazítva

• Szántóföldi permetezéssel, a meglévő technológiába illeszthetően

Legelők (kiemelt alkalmazási terület)

• Évente 1 alkalommal, jellemzően a vegetáció elején

• Javasolt dózis: 10–12 liter / hektár átlagos állapotú legelőkön

• Gyengébb adottságú, stresszes területeken: 15–20 liter / hektár

• Hígítás: jellemzően 1 liter termék 15–18 liter vízzel

• Cél: a gyökérzóna aktiválása, a vízmegtartó képesség javítása és a gyep regenerációjának támogatása

A hígítás mértéke a kijuttatás technikai kivitelezését és az egyenletes fedést szolgálja; a hektáronként kijuttatott hatóanyag-mennyiséget nem befolyásolja.

🟢 Legelők (közvetlen kapcsolat)

Az ECOSY javítja:

• a gyep gyökérzónáját,

• a vízmegtartást,

• a regenerációt stressz után.

👉 Következmény az állattartásban:

• egyenletesebb legelőminőség,

• kevesebb "kiégés" aszályban,

• stabilabb állatfelvétel.

Ez közvetlen gazdasági hatás.

🟢 Takarmánynövények (közvetett, de mérhető)

Szántóföldi takarmány (kukorica, lucerna, fűfélék):

Az ECOSY:

• segíti a tápanyag-hasznosulást,

• javítja a gyökérfejlődést,

• csökkenti a stresszt.

👉 Következmény:

• egyenletesebb hozam,

• stabilabb beltartalom,

• kiszámíthatóbb takarmányminőség.

Ez csökkenti az állattartás kockázatát.

A magas hatóanyag-tartalmú humin- és fulvosav-alapú készítményeink hidropóniás rendszerekben is biztonságosan és hatékonyan alkalmazhatók – kifejezetten a gyökérzóna és a tápanyag-hasznosulás támogatására.

Miért működik hidropóniában?

• Gyökéraktiválás: serkenti az oldalgyökér-képződést, sűrűbb gyökérszövet.

• Tápanyag-hasznosulás: kelátképző hatás → jobb mikro- és makroelem-felvétel.

• Stressztűrés: pH-, EC- és hőstressz mellett is stabilabb növekedés.

• Gyökérkörnyezet: támogatja a gyökérfelszín aktivitását, tiszta oldat mellett.

Alkalmazási javaslat (általános)

• Tápoldatba keverve: alacsony, folyamatos dózis (mikrodózis elv).

• EC/pH: nem borítja fel a beállított értékeket, de új tápoldatnál érdemes visszamérni.

• Rendszertípusok: NFT, DWC, csepegtető, aeropónia.

Gyakorlati tipp: induláskor felezett dózissal kezdj, majd 1–2 ciklus után állj be a célértékre. Így jól látszik a gyökérreakció anélkül, hogy a rendszer "túl lenne tolva".

Mire számíthatsz?

• Erősebb, fehérebb gyökérzet

• Egyenletesebb növekedés

• Jobb tápanyag-hatékonyság ugyanazzal az EC-vel

Az Ecosy Basics Kft. kizárólag üzleti partnereket szolgál ki (B2B modell).
A megrendelésekre a Polgári Törvénykönyv üzleti szerződésekre vonatkozó szabályai irányadók.
Fogyasztói elállási jog nem alkalmazható.
Reklamációk és minőségi kifogások a szállítást követően, írásban, a szerződésben vagy az írásos visszaigazolásban rögzített feltételek szerint érvényesíthetők.
A weboldalon feltüntetett árak tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek ajánlattételnek.

A megrendelési folyamat minden esetben írásos visszaigazoláshoz kötött, amely tartalmazza:

1. a termék és mennyiség visszaigazolását,
2. a szállítási feltételeket,3. a díjbekérőt vagy pro forma számlát.
Szállítás Magyarország területén és az Európai Unió tagállamaiba lehetséges, a készlet és a célország függvényében.

A weboldalon található összes tartalom – beleértve a termékleírásokat, címkéket, fényképeket, logókat, tanulmányokat és szövegeket – szerzői jogi védelem alatt áll.
Bármilyen jogosulatlan felhasználás, másolás vagy terjesztés tilos.
© 2025 Ecosy Basics Kft. – Minden jog fenntartva 

2022. július 16-tól az Európai Unióban a termésnövelő anyagok forgalomba hozatala az alábbi jogcímek valamelyike alapján történhet:
1) nemzeti engedéllyel (pl. Magyarországon a NÉBIH hatáskörében),
2) CE-jelöléssel, az (EU) 2019/1009 rendelet szerint.
Fontos tudni, hogy az agrár-támogatási rendszerekhez (pl. AKG, AÖP) kapcsolódó pontszerzés kizárólag a nemzeti hatóság által engedélyezett termékek esetében alkalmazható.

Az Ecosy Basics Kft. által forgalmazott termékek CE-jelöléssel rendelkező termésnövelő anyagok, amelyek az (EU) 2019/1009 rendelet alapján az Európai Unió tagállamaiban jogszerűen forgalmazhatók..

Az Ecosy Basics Kft. elkötelezett a fenntartható mezőgazdaság támogatása iránt. Alapelveink:

Környezetvédelmi:
• csökkentett kémiai terhelés a tápanyag-hatékonyság javításával
• természetes talajjavító anyagok
• alacsony kibocsátású csomagolási és szállítási lehetőségek, ahol lehetséges

Társadalmi:
• együttműködés gazdaságokkal, faiskolákkal és kistermelőkkel
• átlátható partnerségi struktúra

Irányítás:
• megfelelés az EU-s előírásoknak
• átlátható árképzés és dokumentáció
• nyomon követhető terméktételek

> 52% ionizált huminsav-tartalommal rendelkező új generációs koncentrátumok valódi biológiai javulást hoznak a talajban.
> Stabil, jól kezelhető állaga miatt nem ülepedik, nem válik szét, hosszú ideig homogén marad.
> Könnyű kijuttatás: tizenötszörös hígításban hatékonyan működik.
> Hidropóniához is kiemelten ajánlott, ahol a hatóanyag közvetlenül a gyökérzónában fejti ki hatását.
> A gazdálkodó minden talajtípuson és minden növénykultúrában biztonsággal alkalmazhatja – kockázatmentes, megbízható hatás.

A termékek gyártása Szekszárdon, egy ipari parkban történik,
HACCP-engedéllyel rendelkező üzemi környezetben,
ellenőrzött alapanyag- és gyártási folyamatok mellett.